"Kell egy kis áramszünet idônként mindenkinek" | Létezik térlép a szerelemhez? kritika

Infók:

A Létezik térkép a szerelemhez? című könyv 2014-ben jelent meg a Maxim Kiadó Dream válogatásában. Írója nem más, mint Jennifer E. Smith, akinek a regényei magyar fordításban általában egy kérdő mondatból álló címet kap. A 344 oldalt Komáromy Zsófia fordításában olvashatjuk. A történet egyes szám harmadik személyben íródott, szemszögét tekintve ugrál a két főhős között.

Moly.hu:

Goodreads.com

A borító:

A borító egyszerű, letisztult, ábrázolja mindazt, ami a könyvben van: két főhős, New York City, ahol találkoztak, távolság, ami elválasztja és csillagok, amik összekötik őket.

A történet:

A történet szerint Lucy, egy New York-i tinédzser egy áramszünet miatt a liftben ragad. Szerencséjére nem egyedül, így a tőle egy évvel idősebb Owennel elbeszélgetik az időt. Idővel kiszabadítják őket, majd úgy döntenek, a nap többi részét együtt töltik.

Ezután a két folyton elkerülik egymást, de becsengetni nem mernek a másikhoz. Lucy elutazik Londonba, Owen pedig az apjának segít. Mindkettő küld a másiknak egy képeslapot, amire pont ugyanazt az üzenetet firkantják rá. Ez később a szokásukká válik, ugyanis az útjuk teljesen elágazik.

Lucy Angliátát, míg Owen Amerika államait járja be, de a kapcsolatuk megmarad, bár eléggé hullámzó lesz. Az új helyeken nem igazán tudnak beilleszkedni, mert valami mindig hiányzik onnan. Mikor végre ismét találkoznak, már nem minden a régi, hála a külön töltött időnek.

Persze nem adják fel... 

Főbb szereplők:

Lucy Patterson: A tizenhat éves Lucy New Yorkban élte az életét a bátyjaival, akiken kívül nincs más barátja. A szülei beutazzák a világot, néha hazamennek, a gyerekeket csak kivételes alkalmakkor viszik el magukkal. Aztán a tesók egyetemisták lesznek, elköltöznek, Lucy pedig egyedül marad. A lány próbál pozitív és vicces maradni, jóllehet több-kevesebb sikerrel. Minden álma, hogy bejárja Párizst.

Owen Buckley: Owen elveszítette az édesanyját, a barátait, az igazi otthonát és sokszor a jókedvét is. Az apja New Yorkban kap állást, így oda költöznek, de nem maradnak sokáig. A srác egyik legnagyobb álma válik valóra, mikor édesapja úgy dönt, útnak indulnak az Államokban. 

Egy kis személyes vélemény:

Emberek, én esküszöm megpróbáltam beleszeretni a könyvbe, látni azt, amit mások látnak benne, de ez nem jött össze. A történet vontatott, a főhősök közül egyik se lett a szívem csücske. Az elgondolás alapvetően ötletes, de túlságosan elnyújtották. Ebből igazából egy novellát tudnék elképzelni, nem pedig egy regényt.

Pozitívumként felhozhatom, hogy a könyv sokszor elgondolkodtat szerettünk elveszítésével, az egyedülléttel, a távkapcsolattal és még sok más témával kapcsolatban. Illetve az sem hanyagolgatjuk el, hogy milyen szép helyekre kalauzol el.

Néhány kedvcsináló idézet:

"– Most jön az a rész, hogy addig nem nyugszol, amíg városnéző túrára nem viszel, ahol majd jókat nevetünk, a híres látnivalókra mutogatunk, aztán veszel egy gagyi New York-os pólót, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk? – A póló nem kötelező – válaszolta Lucy."

"De igazából nincs olyan, hogy teljesen tiszta lap. Minden új valami régi nyomában következik, és minden kezdetnek egy vég az ára."

Összességében:

Nem nyűgözött le, de nem is tudok rá haragudni. Számomra ez a könyv semleges, mint a tiszta víz kémhatása.
Hogy kinek tudom ajánlani? Nos, annak, aki elvan a sok leírással, a kevés cselekménnyel, aki csak egy könnyed esti/nyári olvasmányra vágyik és nem többre.