A mai napon egy kis érdekességet hoztam. A képregények az amerikai kultúra egyik alappillérét alkotják, a magyar olvasók körében viszont nem igazán terjedt el a műfaj. (A képregényfilmek itthon is nagy sikernek örvendenek.) Úgyhogy vágjunk is bele!
Ugyan ki ne ismerné
Amerika Kapitány, Vasember, Pókember, Batman, vagy Superman nevét? Ha
visszatekintünk az elmúlt évtizedekre bátran kijelenthetjük, hogy a képregények
és a belőlük készült filmek aranykorában élünk.
A szuperhősök olyan emberek, akiknek a hivatásuk az
ártatlanok és az igazság védelmezése. Sokak álruha alá rejtik valódi kilétüket,
különleges képességekkel rendelkeznek. Persze vannak olyanok is, akik igazi
nevüket felfedve válnak jelképpé, de olyanok is, akik nem születtek szupererővel
és azt később sem szereztek.
Ha jobban belegondolunk,
szuperhősök már időszámításunk előtt is léteztek. A Gilgamesről, Héraklészről,
Akhilleuszról, Sámsonról, Siegfriedről, Sárkányölő Szent Györgyről és Tell
Vilmosról írt történetek ugyanúgy elkápráztatták az embereket, mint manapság a
képregények.
A mai értelemben vett első
szuperhős Superman volt, aki hamar hatalmas népszerűségre tett szert. Ezt annak
köszönhette, hogy sok amerikaihoz hasonlóan ő is „bevándorlónak” számított,
mivel a Krypton nevű bolygóról érkezett, valamint annak, hogy támogatta a
kemény munkát és az igazságosságot.
1940-ben és ’41-ben számos
képregény tartalmazott olyan cselekményszálat, ami az Európában és Ázsiában
zajló küzdelmekről szólt. Ez még azelőtt történt, hogy az USA belépett volna a
háborúba.
A második világháború
ideje alatt a képregényekben a szuperhősöket is bevonták a háborús
erőfeszítések elvégzésébe. Szállítmányokat adtak át, kémeket állítottak meg,
segítettek az amerikai katonáknak. A történetben mindig megjelenítették a
háborús célokat, és megmutatták, hogy hogyan segíthették az olvasók a háború
megnyerését. A képregények attól kezdve, hogy Amerika Kapitány kilenc hónappal
a Pearl Harbornál történtek előtt behúzott egyet Hitlernek, egészen a háborús
erőfeszítések ösztönzéséig, oktatták az országot egy totális háborúban.
Hogy miért van szükségük
az embereknek szuperhősökre?
Mert minden gyereknek és
felnőttnek szüksége van inspirációra a mindennapokban. Mert ők emlékeztetnek
minket a reményre, a lehetőségekre, minden jó tulajdonságra. Mert olyan
ábrándozások, amik befolyásolják a valós világot.
Neked mi a véleményed a szuperhősökről? Van kedvenced? Ha igen, miért pont ő az?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése